Már régóta foglalkoztat egy igazi, házi kovászos, illatos kenyér elkészítésének gondolata. Sokat olvasgattam a különböző blogokat, leírásokat, néztem megannyi videót, de eddig azért nem vállalkoztam rá, mert mindegyik cikk picit máshogy írta le a “tökéletes” receptet, és nem találtam meg az átfedéseket. Elveszettnek éreztem magam, mert bár a kovász alapreceptje pofon egyszerű, hisz csak víz és liszt kell, de a lisztek fajtájától, víz minőségétől, a keverék nedvességtartalmán keresztül mindenre figyelni kell.
Szóval vártam… egészen mostanáig, mikor a koronavírus megadta az utolsó löketet ahhoz, hogy mégis nekiálljak. Mivel eredetileg vegyészmérnök végzettséggel rendelkezem, nem áll messze tőlem a “kutyulás” mestersége. Arra gondoltam, legfeljebb kidobom, ha nem sikerül és elmegyek a boltba friss, ropogós kenyérért!
(A kovász és az élesztő közötti különbségről itt olvashatsz!)
Kovász készítése
Első lépésként összeszedtem, amire szükségem lesz:
- Liszt
- Víz
- Edény
- Kanál
Elővettem egy viszonylag nagyobb csatos üveget, ez lett a kovászom lakhelye. Hogy picit melegen tartsam, az üveget egy használaton kívüli sálba burkoltam. Ekkor jött a kérdés: Milyen liszt a jó? Mivel a járvány miatt az összes lisztet felvásárolták, és harc folyt akár egy kiló fehér lisztért is, így kénytelen voltam azzal gazdálkodni, ami otthon volt: teljes kiőrlésű búzaliszt, fehér rozsliszt, finom búzaliszt.
Az első próbálkozásnál teljes kiőrlésű búzalisztet kevertem össze finomliszttel 1:1 arányban. Ezekből egy-egy kanállal tettem az üvegbe, majd állott, de langyos vizet adtam hozzá két evőkanállal. Alaposan összekevertem, majd a fedelet nem teljesen rázárva (hogy a lisztben majd munkához látó élesztőgombák és tejsavbaktériumok levegőhöz jussanak) huzatmentes, picit melegebb helyre raktam. Ez nálunk az akvárium tetejét jelentette, mivel azt állandó 27-28 fokon tartjuk. Tökéletes helyválasztás volt. Az edényt egy konyharuhával letakartam, és 24 órára magára hagytam.
Az első 24 órában beindul az üvegben a fermentáció, vagyis elkezd dolgozni a tejsavbaktérium, ami különböző természetes savakat (tejsav, ecetsav) termel, ezzel megváltoztatva a kovászkezdeményünk szerkezetét, savasságát. Már az első napon lehet érezni a savanykás “illatot” – kifejezetten örömteli hír, ha érzitek! A baktériumok mellett élesztőgombák is laknak a kovászban, ők lesznek a felelősek a szén-dioxid termelésért, ami majd a kenyérben fellelhető buborékokért, a tészta keléséért felel.
Tulajdonképpen a liszt és víz összekeverésével egy kis mikro-ökoszisztémát hoztunk létre, amit az etetésnek nevezett folyamattal, liszt, víz és levegő segítségével tartunk életben.
Az első 24 óra elteltével meg is etettem ifjú kovászunkat egy evőkanál liszttel és egy evőkanál langyos, állott vízzel. Jól összekevertem és ismét 24 órát pihentettem letakarva az akvárium tetején. Ezt a folyamatot három napon keresztül, minden nap körülbelül ugyanabban az időben végeztem el. Ezután már látszik, hogy “él” a kovászunk, mert az etetést követő 2-3 órában szépen dagadni kezd.
Ha azt látjuk, hogy elkezd összeesni, akkor ideje a napi második etetés bevezetésének. Nekem ez a 4. napon vált szükségessé, de ez alakulhat másként is, hisz piciny ökoszisztémánkat befolyásolja a liszt minősége, frissessége, és a hőmérséklet is. Ami viszont fontos, hogy innentől kezdve nem egy-egy kanállal adagoltam a lisztet és vizet, hanem kb annyi mennyiségben, mint amennyi az összeesett kovászom. A reggeli etetésnél rozslisztet, a délutáni etetésnél kenyérlisztet (BL80) használtam. A negyedik napon 2-2,5 kanál, ötödik napon már 4-4,5 kanállal és a hatodik napon 5-6 kanállal adagoltam.
A hatodik napra nagyon szép kovászt sikerült nevelgetni. A hatodik nap este az etetés után kivettem 25-30dkg kovászt, egy kisebb befőttesüvegbe tettem, ezt fogom felhasználni a másnapi kenyérsütéshez. Másnap reggelre szép megnőtt kovásszal kezdhetjük el a kenyerünk dagasztását, kelesztését és sütését.
A maradék kovászt nem kell kidobni, én kb. 2-3 kanálnyi anyakovászt egy szintén nagyobb méretű csatos üvegbe tettem, ebből kezdem el nevelgetni a következő adag kovászt, ami kb 5-6 nap múlva lesz megint kész. A többit lezárva a hűtőbe tettem, ezt bármikor használhatjuk a későbbiekben. Annyit kell csak tegyünk, hogy felhasználást megelőző 6-8 órával kivesszük a hűtőből, megetetjük 1-1 kanál liszttel és vízzel, letakarjuk és melegebb helyre tesszük.
