Ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló területünket a legideálisabban tudjuk kihasználni mind növényeink, mind pedig a család igényei számára, mindenképpen érdemes a szezon előtt egy tervet készíteni, hogy a lehető legtöbb szempontot figyelembe véve alakítsuk ki a zöldséges kertünket.
A tervezéshez a legmegfelelőbb időszak a tél vége: december, január, február eleje, mikor még nincs annyi teendő a kertünkben, a természet is pihen és egy bögre forró tea társaságában, a tavasz után vágyakozva, nyugodtan végig tudjuk gondolni, hogy mit, mennyit és hova szeretnénk ültetni.
Így amikor a tavasz megérkezik, már felkészülten tudunk nekivágni az idei szezonnak. 😉
Miért is érdemes tervet készíteni?
Anno amikor Mi is végre vidékre költözhettünk, nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat a kertészkedésbe. Felvásároltuk a helyi kertészet szinte teljes vetőmag választékát, minden zöldségféléből több fajta és több zacskó is került a kosárba.
Tervet természetesen nem készítettünk, csak elterveztük, ahogy ebből a rengeteg magból tele lesz a kertünk finomabbnál finomabb, különböző zöldséggel, gyümölccsel és ellát minket egész évben minden jóval.
Hát mondanom sem kell, hogy nem teljesen úgy alakult ahogy elképzeltük. Nem azt mondom, hogy egyetlen elültetett magoncunk sem hozott szép termést, de az első években inkább hasznos tapasztalatokra tettünk szert, mintsem a megálmodott bőséges és sokszínű terméshozamra.
Ezek alapján egyértelművé vált számomra, hogy igenis hasznos ha megtervezzük a következő évi veteményesünket, hogy a lehető legjobban és legtöbb tényezőt figyelembe véve tudjuk kihasználni a kertünk adottságait.
Egy jó terv segít, hogy…
- előre végig tudjuk gondolni mit és hova akarunk ültetni, figyelembe véve a növény igényeit (pl. tájolás, fényigény, helyszükséglet stb.)
- helyigény – miből és mennyit szeretnénk ültetni
- megtaláljuk az ideális növénytársításokat – melyik növényt melyik növénnyel érdemes együtt ültetni, hogy kölcsönösen segítsék egymást és miket NE ültessünk együtt
- rendszeres tervezéssel tudni fogjuk, hogy előző évben melyik ágyásba mi volt ültetve, így megfelelően tudjuk majd alkalmazni a vetésforgót
- figyelembe tudjuk venni az egyes növények tenyészidejét is és egy jó terv segítségével mindig lesz mit szüretelnünk az ágyásainkból (pl. hónapos retek – rövid tenyészidejű – tehát gyorsan kifejlődik és szüretelhető, így ha learattuk termést újra felszabadul az adott hely, ahová ismét ültethetünk)
- milyen ültetési módokat szeretnénk alkalmazni (sorba vetés, magaságyás, konténerek használata, stb)
- az adott növénynek van-e szüksége bármilyen speciális eszközre – pl. támasztékra (bab, uborka stb), kerti szerszámra
- gondolkodjunk el, hogy mi az amit esetleg vertikálisan is lehet nevelni (így nem csak rengeteg helyet spórolhatunk, de a függőlegesen felfuttatott növényünk levelei, kellemes árnyékot is biztosíthatnak egy-egy társnövénynek is)
- mit palántázunk és mit vetünk egyből a szabad földbe?
Hogyan is kezdjünk neki a tervezéshez?
Listába szedtem lépésről lépésre, hogy miként tervezem a Mi kis veteményesünket, remélem ezzel segítek Neked is, hogy könnyedén elindulhass. Hidd el nem bonyolult! Ahogy évről évre egyre több tapasztalatot gyűjtesz a kertészkedés során, annál egyszerűbb lesz összerakni a következő szezon tervét.
1) Készíts egy kívánságlistát!
Gondold végig, hogy milyen zöldségeket/gyümölcsöket szeretnél a következő szezonban mindenképpen ültetni. A választott növényeket kell majd szép sorjában a tervben elhelyezni, úgy hogy figyelembe veszed azok igényeit és a kert adottságait.
Ha most kezded a kertészkedést, javaslom, hogy kevesebb és egyszerűbb gondozású növényekkel kezdjed. Kevesebb egyed igényeire könnyebb figyelni és megfelelően gondozni azokat, így már az első évben is siker koronázhatja a belefektetett energiáidat.
A lelkes kertész, mindent IS ki szeretne próbálni, de érdemes olyan zöldségféléket/gyümölcsöket választani melyeket szívesen és rendszeresen is fogyasztotok.
2) Vetőmagleltár és bevásárló lista
Nézd át, hogy milyen növényekből, mennyi és milyen vetőmagod maradt az előző szezonokból, így nem fogsz valamiből túl sokat beszerezni és tudni fogod, hogy melyekből kell még feltankolnod a szezon indulása előtt. 😉
Ha saját vetőmagokat gyűjtesz, a tasakra mindenképpen írd rá a begyűjtés évét, hiszen az idő előrehaladtával a magvak veszítenek a csírázóképességükből. A különböző növényeknek, eltérő ideig tárolható el a magja – a minőség romlása nélkül – így ezt mindenképpen vedd figyelembe a tervezéskor. Ellenőrizd a bolti vetőmagok szavatossági idejét is.
A kívánságlista és a leltározás után már el is tudod készíteni a bevásárló listádat. 🙂
3) Tervezzük meg az ágyásokat!
Nem kell bonyolult tervezőprogramot használnunk, ha nem értünk hozzá, egy egyszerű kockás füzet vagy papírlap is megteszi. A lényeg, hogy írjuk le, mit, hogyan és hova szeretnénk, hogy az később visszakövethető legyen.
Először skicceljük fel a konyhakert beültetésre szánt területét méretarányosan: ágyásokat, nagyobb fákat/bokrokat , épületeket, egyéb építményeket (pl. komposztáló, üvegház, víztároló hordó stb).
Kezdjük el szép sorjában elhelyezni a növényeket a tervünkön, a korábban felsorolt hasznos szempontok alapján!
További tippek a jó tervhez:
- az ágyásokba vegyesen ültess és felejtsd el a monokultúrát!
- érdemes az egyes ágyások tervét a fő növény /fő kultúra köré felépíteni ( az a növény ami dominál az ágyásban és kiteljesedéséhez a teljes tavasztól, őszig tartó szezonra szükség van)
- Elő- és utónövényként rövidebb tenyészidejű növényeket ültethetsz az ágyásokba
- Kombináld az egyes zöldségféléket, fűszernövényeket és virágokat (egymást kölcsönösen segítő növénytársítások, védőnövények használata) – pl. paradicsom + bazsalikom, körömvirág, sarkantyúka, borágó
- a megfelelő kombinációkkal csökkentheted a kártevő rovarok okozta károkat és a virágok még oda is vonzzák a hasznos beporzó rovarokat is (ráadásul remekül fel is dobják majd az ágyásaidat😉)
- használd jól helyeket és játssz a növények tenyészidejével, helyigényével – ültess a lassan és sok helyet foglaló növények mellé, gyors fejlődésű és kis helyigényű növényeket ameddig a nagy növény “engedi” (pl. cukkini + retek, saláta, spenót)
- igyekezzünk úgy variálni, hogy az ágyás földfelszíne mindig takarva legyen (növényekkel, mulccsal)
- előveteményként, illetve az utolsó betakarítás után is vessünk valamilyen zöldtrágyanövényt – ezzel is takarva, védve a talajt, javítva annak szerkezetét, serkentve a talajéletet és a humuszképződést (pl. pillangósok (herefélék, borsó, bab); mézontófű, sárga mustár, de akár a spenót is)
- a következő évi terv készítésénél ne feledd a vetésforgót! – ideális esetben csak minden 5. évben vessük ugyanazt ugyanoda (így a különböző betegségek, kártevők nehezebben támadják/találják meg a növényeinket – hiszen nem ugyanott vannak ahol előző évben – és az ágyásunk tápanyagtartalma is optimális maradhat, ha helyesen alkalmazzuk)
4) Palántázási és ültetési terv készítése
Ha kitaláltuk, hogy milyen növényeket szeretnénk a szezonban ültetni, hasznos segítség lehet egy-egy részletes palántázási és ültetési/vetési terv.
Ezek segítségével minden növény esetében előre meg tudod pontosan tervezni, melyiket mikor és milyen sorrendben kell majd ültetned.
Palántázás vagy magról szabad földbe vetés?
Alapvetően azért palántázunk, hogy időt nyerjünk: már erős növények kerüljenek a földbe, melyek a kiültetést követően gyorsabban termőre fordulnak.
Több szempontot érdemes figyelembe venni, hogy dönteni tudjunk.
Vannak olyan növények amiket az itthoni éghajlati sajátosságok miatt mindenképpen palántáról érdemes indítani, vannak melyeket nagy biztonsággal vethetünk magról egyből a szabad földbe és vannak olyan növények is melyek esetében mind a két módszer használatos.
- ha az adott növény érzékeny a hidegre és hosszabb tenyészidejű mindenképpen érdemes palántázni – hiszen ha csak akkor ültetnénk ki a földbe amikor már elég meleg van a növény számára, nagyon rövid ideje maradna arra, hogy szépen megerősödjön és termést hozzon
- ha viszont a növényünk jól viseli a hideget vagy gyorsan fejlődik bátran vethetjük egyből a szabadba, hiszen így korán el lehet vetni és marad elég ideje, hogy szépen kifejlődjön
- olyankor is választhatjuk a palántázást, a magról ültetés helyett, ha szeretnénk a szüretet előbbre hozni, azonban figyeljünk mert vannak olyan növények melyeket nem igazán lehet átültetni, így azokkal nem érdemes bajlódni (pl. répafélék)
Palántázós növények: paradicsom, paprika, zeller, karalábé, dinnye, káposzta, karfiol, brokkoli stb.
Magról vethető növények: borsó, retek, sárgarépa, petrezselyem, cékla, spenót, bab stb.
Palántázható és magról is vethető: fejes saláta, uborka, tök, patisszon stb.
Segédletek – Ültetési naptár, Növénytársítások
Ahhoz, hogy a tervezéskor a lehető legtöbb információ kéznél legyen összeállítottam az általam leggyakrabban termesztett növényekről két hasznos anyagot:
- Ültetési naptár: ültetési hőmérséklet, palántázási, szabad földbe vetési és kiültetési idők + Tippek, tanácsok
- Növénytársítások: jó és rossz szomszédok
Természetesen az itt összegyűjtött adatok, információ csak iránymutatók és mindig a kiválasztott konkrét fajta tasakján lévő információkat vegyük elsősorban figyelembe.
Most már nincs más hátra, mint ELŐRE! 🙂 Elő a papírral és ceruzával, tervezésre fel! 🙂
Az általam készített Kerti tervezőt és a segédleteket ingyenesen letöltheted itt:
