A keltetés előkészületei után a cikksorozat következő részében lépésről lépésre végigkalauzollak a keltetőgépes keltetés teljes folyamatán.

Elsőként fontos megemlíteni, hogy mivel az egyes szárnyasoknak (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, fürj, strucc stb.) nem teljesen ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani a sikeres keltetéshez, továbbá az egyes fajok kelési ideje is más és más, ezért egyszerre csak egyféle tojást tegyünk a keltetőbe.

Érdekességképpen összegyűjtöttem néhány baromfi kelési időt:

Tyúktojások mesterséges keltetése

Ez a leírás a tyúktojás mesterséges (keltetőgépes) keltetéséről szól, hiszen abban van tapasztalatom. Összeszedtem minden olyan hasznos és fontos tudnivalót, aminek a segítségével Te is sikeresen keltethetsz kiscsibéket. 😉

A tyúkok esetében a megtermékenyített tojások kelési ideje 21 nap. Ezalatt a 21 napos periódus alatt, biztosítanunk kell a megfelelő körülményeket, úgy mint:

  • hőmérséklet,
  • páratartalom,
  • hűtés,
  • szellőztetés,
  • forgatás

hogy a tojásainkból minél több egészséges kiscsibe bújhasson ki a folyamat végén.

Készítettem egy ingyenesen letölthető keltetési naplót is, amely segítségével Te is nyomon követheted a tojásaid fejlődését az első naptól a kelésig.

Kattints ide a naplóért!

Amiről szó lesz a cikkben:

Szükséges eszközök

Keltetőgép

Ha körbenéztek az interneten a keltetőgépek választéka szinte határtalan. Könnyen el is lehet veszni a rengeteg ajánlat között. Ahhoz, hogy a keltetés sikeres legyen, fontos, hogy sikerüljön megtalálni a Te igényeidnek legmegfelelőbb, jó minőségű keltetőgépet.

Egy megbízható, jó gép mindenképpen az egyik meghatározó tényezője és kulcsa a sikeres keltetésnek.

A legfontosabb szempontok ami alapján én is választottam:

  • kapacitás: mennyi tojást szeretnénk egyszerre keltetni
  • megbízható gép, ami stabilan tartja a beállított, pontos hőmérsékletet
  • a keltetéshez szükséges optimális páratartalom is jól szabályozható
  • fontos a jó hőeloszlás és a ventiláció is
  • mérlegelni kell, hogy kézzel szeretnénk forgatni a tojásokat vagy fordítóműves gépet vásárolunk – számomra nem volt fontos szempont, hogy fordítóműves legyen, hiszen nem terveztem több száz tojást egyszerre keltetni – de ez mindig az egyéni igényektől függ

A hosszas utánajárást követően, én emellett a gép mellett tettem le a voksomat és nem csalódtam.

kép forrása: www.keltetogep.com

Tojáslámpázó

A keltetési folyamat során többször meg fogjuk lámpázni a tojásokat, hogy ellenőrizzük és nyomon kövessük a tojáson belül zajló folyamatokat, az embriók megfelelő fejlődését.

Én ezt a típust használom. Egyszerű és teljesen jól ellátja a feladatát.

Páramérő

A sikeres keltetés egy másik kulcstényezője a megfelelő páratartalom biztosítása a teljes folyamat során.

A tyúktojás keltetése során a levegő relatív páratartalmának 55-65% között kell lennie az 1-18. napig. A bújtatás időszakában (utolsó 3 nap) pedig ezt meg kell emelni 70-85%-ra.

A páratartalmat a megfelelő mennyiségű víztartály feltöltésével tudjuk a keltetőgépekben szabályozni (ez géptípusonként eltérő, így mindig kövessük a saját gépünk használati utasítását!).

A gépben lévő páratartalom szintjét pedig egy páratartalommérő segítségével tudjuk ellenőrizni, és ezáltal folyamatosan jó szinten tartani.

Én ezt a típust használom kontrollként. Egyszerű és könnyen kalibrálható.

Hőmérő

A páratartalom mellett a stabil, pontos hőmérséklet is kulcsfontosságú a keltetés során.

A legtöbb keltetőgép beépített hőérzékelővel/hőmérővel van felszerelve. Viszont ha szeretnénk ellenőrizni, hogy a berendezésünk tényleg megfelelően működik, időnként érdemes egy hőmérővel vagy lázmérővel is egy kontroll mérést végezni.

A hőmérsékletet mindig a tojások felett mérjük és ha behelyeztük a hőmérőt, mindig várjunk kb 15-20 percet, hogy a hőmérsékletnek legyen ideje beállni. Ezt követően olvassuk csak le az értéket. Ha digitális hőmérőt használunk (saját tapasztalat) mindenképpen ellenőrizzük annak pontosságát is egy másik hőmérő/lázmérő segítségével.

Keltetőgép előkészítése, tesztelése

Fertőtlenítés

Minden keltetés előtt a keltetőgép fertőtlenítésével és tisztításával kezdjünk és ezt a műveletet természetesen ismételjük meg a keltetés után is. Akkor is végezzük el a tisztítást, ha a gépet újonnan most vásároltuk, hiszen a cél, hogy a tenyésztojásaink a lehető legtisztább, steril környezetbe kerüljenek.

Mielőtt elkezded a géped karbantartását, tisztítását, minden esetben áramtalanítsd (ne legyen elektromos hálózathoz csatlakoztatva)! Mindig kövesd a géphez kapott használati utasítást és ügyelj rá, hogy csak a mosható területek érintkezzenek vízzel, pl. az elektronika NE!

Ahogy én csinálom: a gép minden mosható elemét először 10%-os fertőtlenítőszeres vízzel áttörlöm, majd pedig meleg szappanos vízzel lemosom. Ezt követően meleg vízzel mindent leöblítek és hagyom megszáradni. A ventilátort és a fűtőegységet porszívóval takarítom.

Keltetőgép tesztelése

Mivel a célunk a sikeres keltetés, fontos meggyőződnünk arról, hogy a használt eszközeink is megbízhatóan működnek. Ezért a keltetés tényleges megkezdése előtt ellenőrizzük, hogy a gépünk megfelelően üzemel. Ahogy korábban is kiemeltem, a hőmérséklet és a páratartalom kulcsfontosságú tényező a keltetési folyamat során, így kritikus, hogy a gépünk által mért és produkált értékek valóban megfelelnek-e a valóságnak.

Tehát járassuk a gépet üresen, tojások nélkül néhány napig és ellenőrizzük, hogy minden megfelelően működik:

  • stabilan tartja a tizedes pontosságú különböző hőmérsékleteket
    • 1-11 nap: 37,8-38 Celsius fok
    • 12-18 nap: 37,5 Celsius fok
    • 19-21 nap: 37,2 Celsius fok
  • egy megbízható páratartalom mérővel ellenőrizzük, hogy miként tartható a megfelelő páratartalom
    • 1-18 nap: 55-65%
    • 19-21 nap: 70-85%
  • működik a ventiláció
  • valamint ha használunk fordítóművet, ellenőrizzük annak működését is.

A keltetésre szánt tenyésztojások előkészítése, jelölése

Miután gondosan összegyűjtöttük a tervezett mennyiségű, kiváló minőségű tenyésztojásainkat és megfelelően eltároltuk azokat, készítsük elő őket a keltetéshez. A tenyésztojások kiválasztásáról és tárolásáról itt olvashatsz.

Tojások előkészítése

A keltetés megkezdése előtt 12 órával hozzuk be a tojásokat a tárolóhelyről (12-18 Celsius fokról) szobahőmérsékletre (22-24 Celsius fok), kb. 60%-os páratartalomra. Ezáltal szép lassan átmelegedhetnek, még mielőtt bekerülnének a keltetőgépbe.

Ekkor lehetőségünk van még egyszer átnézni a tojásokat, amit mindig tiszta kézzel és óvatosan tegyünk.

  • óvatosan nézzük át nem került-e bele sérült, a normálistól eltérő formájú, héjú darab
  • végezzünk egy előzetes lámpázást, ezzel kiszűrhetőek az esetleges hajszálrepedések, melyek szabad szemmel nem láthatóak
  • lehetőség szerint kerüljük a szennyezett tojások használatát – a fertőzések elkerülése végett – ha mégis kénytelenek vagyunk ilyen tojással is dolgozni – NE mossuk, langyos vízbe be lehet áztatni és így leázik róla a nagyobb szennyeződés, majd hagyjuk megszáradni. Semmiképpen ne dörzsöljük, mert ezáltal eltávolítjuk róla a vékony védőréteget, mely pont a tojást hivatott védeni a kórokozókkal szemben.

Tojások jelölése

A tojásokat naponta kétszer forgatnunk kell – ha nincs automata forgatómű a gépünkhöz -, hogy megakadályozzuk a tojásban található csíralemez letapadását.

A kézi forgatáshoz meg kell jelölni a tojások két oldalát. Például így: egyik R – reggel és a szemközti oldalt E – este. De használhatunk A/B; +/- vagy hozzám hasonlóan mosolygós és szunyókáló fejeket :). A lényeg, hogy amint ránézel a tojásokra látod, hogy melyik volt átforgatva és melyik nem. A két jelet egyik irányba érdemes összekötni egy egyenes vonallal, hiszen fontos, hogy mindig oda-vissza, ugyanazon a vonalon forgassunk. Mindig ez a vonal érintse a tojástálcát forgatásnál – tehát ODA és VISSZA a hossztengely mentén.

Én még sorszámmal is meg szoktam jelölni a tojásokat, hogy mindent részletesen fel tudjak követni a keltetés során. (pl. mit tapasztalok lámpázáskor, ki kelt-e sikeresen a csibe, mikor kelt ki stb.)

A jelölést minden esetben ceruzával végezzük, mert az alkoholos vagy más jellegű filcekről a tojáshéj pórusain keresztül esetlegesen ártalmas anyagokat juttathatunk a tojás belsejébe.

A tyúktojás keltetésének folyamata

Miután ilyen alaposan előkészültünk, kezdődhet az igazi kaland: maga a KELTETÉS.

1. Nap: Keltetőgép indítása, tojások elhelyezése

A keltetőgépet helyezzük egy nagyjából stabil, állandó hőmérsékletű, huzat és közvetlen napsugárzástól védett helyiségbe. A 16-24 Celsius fok ideális.

Indítsuk el a keltetőgépet a hozzá tartozó használati utasítás szerint. Töltsük fel vízzel a megadott vízcsatornákat a megfelelő páratartalom eléréséhez, állítsuk be a kezdő hőmérsékletet. Ekkor még a tojások nincsenek bent a gépben! Várjuk meg, míg beáll a megfelelő hőmérséklet és a páratartalom. Ez néhány órát szokott igénybe venni, géptípustól függően.

Hőmérséklet a keltetés elején: 37,8-38 Celsius fok

Páratartalom: 55-65%

Ha beállt a gépben a megfelelő hőmérséklet és páratartalom, eljött az ideje, hogy betegyük a tojásokat. Mindig mossuk meg a kezünket és tiszta kézzel, óvatosan mozgassuk őket. Kövessük a keltetőgépünk használati utasítását.

Amennyiben kézi forgatású a gép, fektetve helyezzük őket egymás mellé, úgy hogy mindegyiknek az azonos oldala legyen felfelé. Tehát például reggel indítjuk a keltetőgépet, akkor a tojásokat az R jelöléssel felfelé helyezzük el a tojástálcán. Amennyiben fordítóműves a gépünk, akkor a tojásokat hegyes végükkel lefelé helyezzük el a fordítóműben.

Ha betesszük a tojásokat a gépbe, kell némi idő míg újra beáll a megfelelő hőmérsékletre, tehát ne lepődjünk meg.

Keltetés: 1-18. nap

Páratartalom

Ezen periódus alatt a páratartalom szintje: 55-65% között mozogjon. Használjuk a kis barométerünket és ha úgy tapasztaljuk, hogy leesik a páratartalom, pótoljuk az elpárolgott vizet a tartályokban, hiszen a megfelelő páratartalom és hőmérséklet biztosítása segít megóvni a tojásainkat a kiszáradástól és a nagyobb mértékű zsugorodástól.

Tojások forgatása

A forgatást mindig tiszta kézzel és nagyon óvatosan végezzük, mert az embrió érzékeny az ütődésre, rázkódásokra.

A tojásokat naponta kétszer, reggel és este forgassuk. Ez azért fontos, hogy a fejlődő embrió ne tapadhasson oda a tojáshéj egyik oldalához se. Ne feledjük, a tyúkanyó is így tesz, nekünk csak másolni kell a profit. 😉 Ha a gépünk automata fordítóművel rendelkezik, ezt a műveletet a gép elvégzi helyettünk. Az első 3 napban nem forgatok, csak a 4. naptól.

Az utolsó forgatási nap: 18.nap! 18. nap után már NEM forgatunk, mert a csibék elkezdenek előkészülni és helyezkedni a keléshez.

Fogjuk a tojást óvatosan a hüvelyk és a mutatóujjunk közé és fél fordulatot fordítsunk rajta a másik kezünkkel, a korábban felrajzolt jelölés mentén. Íme egy kis segítség:

Hőmérséklet

A hőmérséklet egy igen kritikus tényező az egész folyamat során, ezért ezt is érdemes időnként pluszban ellenőrizni.

A keltetés első felében 1-11.nap: 37,8-38 Celsius fok, majd a 12.naptól 37,5 Celsius fokra csökkentjük.

Hűtés

A hűtés feladata, hogy az embrió által termelt hőt elvezesse. Az embrió fejlődése során a tojásban lezajló anyagcsere folyamatok hőt termelnek. A hűtés hatására az embrió összehúzódik és így friss levegő kerülhet a tojásba (forrás: tudasbazis.sulinet.hu).

A tojások napi szintű hűtéséről is gondoskodnunk kell a 4. naptól! Gondoljunk csak megint a kotlósra, aki enni, inni időnként leszáll a tojásokról, ilyenkor azok átszellőznek és hűlnek. FONTOS azonban a helyiség hőmérséklete is, a keltetési hőmérséklet és hűtési hőmérséklet között ne legyen több 10-15 Celsius foknál.

Kézi forgatás esetén ez szinte automatikusan meg is történik, hiszen ameddig átforgatjuk a gépben lévő tojásokat addig azok tudnak hűlni és szellőzni. Ilyenkor húzzuk ki a gépet a konnektorból és vegyük le a keltetőgép tetejét. Fordítóműves keltetőgép esetén viszont erre külön oda kell figyelni, nehogy elfelejtkezzünk róla.

Hűtés ideje: 10-15 perc. A 18. napon már inkább csak maximum 10 perc.

A 12. naptól a hűtés során a tojásokat még langyos vízzel is szoktam permetezni, hogy a későbbi kelés könnyebb legyen.

Tojások lámpázása

Az egyik kedvencem és legizgalmasabb rész a mesterséges keltetés során a tojások lámpázása. Erre azért van szükség, hogy folyamatosan nyomon tudjuk követni, hogy minden megfelelően zajlik-e a tojásban.

Tiszta kézzel és nagyon óvatosan mozgassuk a tojásokat. A legjobb ha keresünk egy olyan tartó eszközt, amibe hegyes végével lefelé, biztonságosan be tudjuk állítani a tojást. (nálunk erre jól bevált a szigetelő szalag kartonhengere, de bármi jó lehet, amiben stabilan megáll a tojás)

Lámpázni sötétben kell. A tojást hegyes végével lefelé állítjuk és a tojáslámpázót vagy zseblámpát a tojás tompa feléhez tartjuk.

A lámpázás képe az indításkor 0. napon: átlátszó. Ilyenkor még nem lehet megállapítani, hogy van-e benne kiscsibe, azaz fias-e.

A 21 nap alatt két alkalommal szoktam lámpázni:

Első alkalommal a 8. napon (de ez a 7-10.nap között bármikor jó): ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy:

  • megfelelően elindult-e az embriók fejlődése
  • van-e olyan tojás ami esetleg nem volt fias
  • van-e olyan tojás ahol esetleg, valamilyen okból az embrió ugyan elkezdett fejlődni, de a korai szakaszban elhalt/megakadt a folyamat

Azokat a tojásokat, ahol problémát tapasztaltunk, mindenképpen távolítsuk el a keltetőgépből.

Második alkalommal én a 15. napon lámpázom a tojásokat – ezt a 14-17. nap között, de mindenképpen a 18. nap előtt végezzük! Itt még ellenőrzöm, hogy a bent maradt tojásokban továbbra is szépen fejlődik mindenki. Ebben a periódusban már ritkán szokott probléma lenni, de az utolsó, bújtatási időszak előtt végezzünk egy utolsó ellenőrzést.

Ilyenkor már szépen kivehető az embrió, jól megfigyelhető a mozgása.

A 18. napon az embrió már teljesen kitölti a tojást. Ha lámpával megnézzük és minden rendben van, egy nagy, sötét foltot és a légkamrát látjuk.

18. nap

Előkészülünk a bújtatási időszakra, a keltetés utolsó fázisára.

  • az utolsó nap, amikor a tojásokat forgatni kell!
  • fordítóműves gép esetén, az utolsó forgatást követően – a fordítóművet vegyük ki a gépből és a tojásokat fektessük a tojástálcára
  • a hűtést már rövidebb ideig végezzük (max. 5-10 perc)
  • a 18. nap végén töltsünk fel még annyi vízcsatornát, hogy a páratartalom megemelkedjen 70-85%-ra, illetve a hőmérsékletet csökkentsük 37,2 Celsius fokra.

Keltetés: 19-21. nap

Elérkeztünk a keltetés utolsó szakaszához: a bújtatáshoz. Nagyon fontos, hogy ilyenkor NEM forgatunk, hiszen a csibék elhelyezkednek a kelési pozícióba.

Hőmérséklet: 37,2 Celsius fok

Páratartalom: 70-85%

A páratartalmat magasabban kell tartani, mely segíti a tojáshéj puhulását és ezáltal a könnyebb kelést. Töltsünk fel a plusz vízcsatornákat a használati utasítás szerint, hogy elérjük a magasabb értékeket és folyamatosan ellenőrizzük azt a barométerünk segítségével.

19-20. napon még egy-egy nagyon rövid hűtést/szellőztetést tehetünk – maximum 20 másodpercre, de amint az első tojásrepesztés vagy kelés megtörtént NINCS hűtés sem. NE nyitogassuk a keltetőgépet, hogy fent tudjuk stabilan tartani a hőmérsékletet és a páratartalmat. Ha a vizet pótolnunk kell, azt is nagyon gyorsan tegyük.

Kelés előtt 1-2 nappal a tojásokból halk csipogás, kopogás, rágcsálás hallatszik és a tojások is mocorognak. Ez mind-mind nagyon izgalmas, de NE nyissuk ki az inkubátor tetejét, csak az üvegen keresztül figyeljük a történéseket.

Ameddig várjuk, hogy kibújjanak csibéink, készítsük elő a majdan kikelő csibéink helyét.

21. nap: A KELÉS 🙂

Az első kiscsibék a 21. nap körül fognak kibújni a tojásból. Azért írom, hogy körülbelül mert lesznek akik esetleg korábban kibújnak, de lesznek olyanok is akik csak később a 22-23. napon fognak kikelni a tojásból. Legyünk türelmesek, a kelés egy hosszabb folyamat és igen fárasztó is a csibék számára, így néha meg-megállnak pihenni.

Először a csibék a tojáson belül a tojás légkamrájába ütnek lyukat (tojás tompa végén található) és elkezdenek lélegezni. Ilyenkor kezdenek el csipogni is, már ilyenkor kommunikálnak egymással és ezáltal ösztönzik is egymást a kibújásra.

Ezt követően egy kis lyukat ütnek a tojás külső oldalán, amit már mi is láthatunk. Érdekesség, hogy a csibék a csőrük felső részén található ideiglenes képződménnyel, a tojásfoggal törik fel a tojást, ami később a kelést követően leválik a csőrükről.

A lyukasztást követően általában egy hosszabb pihenő következik, ami eltarthat 6-12 órán keresztül is. Így nem kell megijedni, és véletlenül se kezdjük ilyenkor kibontani mi a tojást! Majd szép lassan elkezdi végig körben megrepeszteni a tojáshéjat, hogy majd a végén, azt egy mozdulattal kinyomja és kibújhasson a tojásból.

A legtöbb csibe ilyenkor nagyon elfárad, így miután sikeresen kikeltek a tojásból, elfekszenek és pihennek, közben szép lassan megszáradnak és puha pihegombócokká válnak.

Mindenképpen várjuk meg míg megszáradnak és csak ezt követően vegyük ki őket a keltetőgépből. Nyugodtan el lehetnek bent több órán keresztül, semmi bajuk nem lesz. Inkább akkor kezdjük kivenni a megszáradt csibéket, amikor már sokan kikeltek, hogy helyet adjunk a még kibújásra készülőknek. Ilyenkor gyorsan vigyük őket az előkészített csibenevelőbe és szedjük ki az üres tojáshéjakat is a gépből. Gyorsak legyünk, hogy minél kevesebb hő és pára távozzon amikor felnyitjuk a tetőt.

A frissen kikelt apróságokat a száradást követően helyezzük el a gondosan előkészített csibe bölcsiben. Nálunk a férjem alkotott két csodálatos neveldét, ahol a kiscsibék az első időszakban cseperednek.

Ha az összes tojásunk kikelt, a keltetőgépet újra, alaposan fertőtlenítsük és takarítsuk ki, hogy a következő alkalommal is egy tiszta, szennyeződésektől mentes környezetben kezdhessük el a keltetést.

Remélem, hogy a fenti részletes útmutató segítségével hamarosan Te is részese leszel egy hasonlóan sikeres, 21 napos kalandnak. 😉

Az általam készített Keltetési naplót ingyenesen letöltheted itt:

Kövess, lájkolj, ossz meg:
error
fb-share-icon
Tweet
fb-share-icon